FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.

Magyar történelmi alkotmány

Történelmi Alkotmánynak nevezzük alkotmányfejlődésünknek az a korszakát, amelynek az Országalapító ráruházott halhatatlanságánál fogva, örökkévalón sajátos történelmi értelmet adott, és ezzel a hiteles rendeltetés öntudatát helyezte a közjogba. Az országalapító a Szent Korona volt. A történelmi Magyarország és a Történelmi Alkotmány szinkron fogalmak. A magyar Történelmi Alkotmányt- a továbbiakban TA – az 1944. március 19-ei, német megszállás függesztette fel, majd a helyére az orosz politikai nyomás alatt álló Országgyűlés a máig hatályban lévő, 1949 évi XX-as, legfelsőbb törvényt állította.

,,A TA a nemzet életében a felelősen cselekvő, önszervező alanyi létet és annak reális tudatát teszi elérhetővé. A tan az elnevezését csak a XIX. században kapta meg, de a közéletre vonatkozó szabályai visszanyúlnak az Etelközi Vérszerződéshez is. A TA szimbolikus megjelenítője a Szent Korona amely a teljességet, és az egységet hivatott megjeleníteni, továbbá a nemzet megtestesítője is. Hozzá képest a király és bárki, testület, csak részesedhetett a hatalomból. Figyelmeztet, hogy a hatalom ereje és alkotmányossága nem egyenlő egymással. A Szent Korona TA-al fémjelzett magyar alkotmányosság a biztosítéka a nemzeti szuverenitásnak, és a magyar szabadságeszme átörökíthetőségének. A magyar TA a teljes közjogi látóhatárt nyitja meg előttünk, a természetjogi elvek szerinti élethez, intézményalkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva. A mai, chartális Alkotmány ellenben a társadalom szabályozásának eszköze, de semmit nem mond arról, hogy kicsoda a társadalomszabályozás alanyi cselekvője, és hogy milyen értékek jegyében lehet az. Ami tehát a magyar szabadságot jelenti, az nem államformához kötődik, hanem alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a TA-hoz! A TA normája szerint az állam a személyes és közösségi életet szolgáló struktúraként kell működjön, amely felelősségre vonható. Az állam a TA esetében elszámoltatható, mert ,,az alkotmány a nemzet államalkotó akarata." Tehát a nemzet, az élő szerves emberi közösség alanya, az értékelvi meghatározója a társadalmi cselekvésnek. Az állam a működési elveiben feltételenül az életet kell, hogy szolgálja. Az alkotmányos állam tehát bármely formájában az életnek alárendelt struktúra egészen az önkormányzatokig. Ellenben a chartális Alkotmányokban az emberi jogok forrása az állam önmegtartóztatása. Tehát, e definíció szerint az állam a társadalmi cselekvésnek közvetlen alanya, amely vagy fékezi magát, vagy, mint a XX. századi diktatúrák, pusztítja a nemzetet. Vagyis itt az élet, az emberi közösség szolgálja az államot". Fáy Árpád.: Az alkotmányosságról~ nemzeti kérdés: élet vagy halál struktúrái.

A Szentkorona-tan hét alapelve

  1. Hungaria semper libera: A Szent korona eszme, mint Történelmi Alkotmány és az abból fakadó Alaptörvény és jogrendszer biztosítja a magyarság, valamint a Szent Korona értékrendjét elfogadó államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadságát, önrendelkezési jogát, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.
  2. Sacra Corona radix omnium possessionum: Minden jog és birtok forrása a Szent Korona. A nép életének létfeltételei: a föld-, a víz-, a levegő-, és az energiakincsek a Szent Korona által megszemélyesített egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak, azok fölött csak a Szent Korona tagja szerezhet birtokjogot.
  3. Una et eadem libertas: A Szent Korona országának minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül.
  4. Sub specie Sacrae Coronae: Mindennek az egyetemes magyar nemzetet megtestesítő Szent Korona tagok érdekében, biztonságuk szavatolására kell történnie. Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie a Szent Korona eszmének.
  5. Ius resistendi et contradiscendi: Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.
  6. Jogfolytonosság elve: A Szent Korona Országaiban a hatalom gyakorlása akkor legitim és törvényes, hogyha biztosított a magyar állam azon évszázados intézményeinek és elvek szerinti működése, amelyek együttesen garantálják a magyar állam függetlenségét, törvényességét, a szabadságot, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, vagyis mindazt, ami a magyar alkotmányosság évszázados lényege. (Deák Ferenc – Adalékok a Magyar közjoghoz)
  7. A csorbíthatatlanság elve: szerzett és adományozott jogot senki nem korlátozhat.(Werbőczi: Hármas könyv)

Források

A magyar TA forrásai: írott kútfők, (pld.törvény) íratlan kútfők, mint a szokásjog, az írásba foglalt szokásjog, vagy bírói ítélkezési gyakorlat. A szokás (consuetudo), és a törvény (lex) egyenrangú. (Werbőczy, Trip. Bev.10-12, 1791:X.tv. 1869:IV tv). A magyar jogtudomány kidolgozta a jogfolytonosság alapelvét: a hatalom gyakorlása akkor legitim, és törvényes, hogyha biztosított a magyar állam azon évszázados intézményeinek és elvek szerinti működése, amelyek együttesen garantálják a magyar állam függetlenségét, törvényességét, a szabadságot, a jogok és kötelezettségek egyensúlyát, vagyis mindazt, ami a magyar alkotmányosság lényege. A jogfolytonosság alapelve, hogy törvénytelenségre jogot senki nem alapozhat:bárki külső vagy belső hatalmi erővel, vagy csellel törvényt, vagy szokást megsért, és a hatalmat nem az alkotmányos intézményeken keresztül gyakorolja, hatalma, és tettei jogtalanok lesznek. A jogfolytonosság kidolgozására azért volt szükség, mert a XVIII. század óta történtek kísérletek a magyar alkotmányosság felszámolására. Ez a kommunisták, és a liberálisok tevékenysége során a XX .században részben sikerült is: A TA visszaállítása helyett az 1949 évi legfelsőbb törvényt többszöri módosításokkal az idegen hatalmi érdekek, és a multinacionális tőke kiszolgáló eszközévé tették, amelynek következtében a szabadságától, azaz a Történelmi Alkotmányától megfosztott magyar nemzet 2007-re gyakorlatilag gyarmati sorba süllyedt.

Magyar Törvénytár,
Alkotmányossági Műhely és Fórum.

Dátum: February 14th 2008
Szerző: wiki
Pontok:
Weboldal címe: Wikipédia
Olvasás: 3857
Nyelv: hungarian

  

[ Ismertetők | Új megjegyzés ]

Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2016-05-12 00:52:49
Osztályozás:



Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2015-12-15 07:27:40
Osztályozás:



Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2015-09-20 20:31:31
Osztályozás:



Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2013-04-01 04:51:39
Osztályozás:



Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2012-11-02 05:43:40
Osztályozás:



Magyar történelmi alkotmány
Írta: Dátum: 2012-02-24 01:53:55
Osztályozás:




RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio