A teljes ellenzék meghosszabbítaná a karácsonyi szünetet
Dátum: 2017. October 12. Thursday, 08:35
Rovat: Belföld


Törvényjavaslatot nyújtott be a Párbeszéd, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ét. Az ellenzéki párt szerint a társadalom részéről egyértelmű az igény ez iránt.


Ezt támasztja alá szerinte az a civil népszavazási kezdeményezés is, amelynek kiírásához szakszervezetek gyűjtik az aláírásokat. Ám a Párbeszéd úgy véli, referendum helyett az Országgyűlés is pontot tehetne az ügy végére.

A Jobbik, az LMP és az MSZP is támogatja

Négy évvel ezelőtt a Jobbik is kezdeményezte december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását, hiszen érdemi munkavégzés sok helyen ezen a napon nincs, így fölöslegesen terheli a családokat. A javaslatot akkor lesöpörték az asztalról, de a párt megkeresésünkre közölte: 2013-as önmagával természetesen ma is egyetért. A szakszervezetek már a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormánnyal is egyeztettek a kérdésről, ám azok a kabinetek nem álltak kötélnek.

Az MSZP is jó ötletnek tartja a kezdeményezést, beszállt az aláírásgyűjtésbe is. Úgy véli, december 24-én minden család a szentestére készül, és ezt a munkaadók jelentős része is beárazta, vagyis az alkalmazottak vagy rövidített munkanapot dolgoznak, vagy be sem kell menniük. Az újabb munkaszüneti nap tehát a cégeknek sem lenne nagy teher.

Az LMP is a szabad szenteste mellé állt. A párt már a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítóban is próbálkozott ezzel. Szerinte a karácsony kitüntetett családi ünnep, a társadalmi igényt kellene figyelembe venni, nem az elmaradt gazdasági hasznot – ahogy Európa számos országában is.

Kevés nálunk az ünnepnap

December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával egyetért Palócz Éva, a Kopint-Tárki közgazdász-vezérigazgatója is. Szerinte a nagypéntek helyett eleve a szenteste napját kellett volna felszabadítani, mivel az kedvezőbb a családok szempontjából.

A szabad szenteste azonban emellett is megvalósítható – véli a szakértő –, hiszen december 24. most sem számít igazán hatékony munkanapnak; ráadásul Magyarország munkaszüneti napok tekintetében valamivel így is az uniós átlag alatt maradna. A gyakorlati megvalósítás már a kereskedőkön és a szakszervezeteken múlik, Palócz a négyórás, rövidített munkarenddel is kiegyezne azzal a kitétellel, hogy a kis üzletek maguk döntenek nyitvatartásukról.

A Párbeszéd szerint a munkaszüneti napok számának növelése életminőség-növekedést jelent, és egészségügyi hasznokkal jár. Ráadásul hazánknak van is mit behoznia ezen a téren. Néha nem árt megállni és kiereszteni a fáradt gőzt – mi sem bizonyítja jobban, mint Magyarország egészségügyi statisztikája, amely kirívóan rossz. Hazánkban ráadásul túl kevesen dolgoznak túl sokat. Foglalkozás-egészségügyi szakértők szerint a magyar munkavállalók egyharmada vitálisan kimerült, s ez meglátszik az utóbbi idők romló táppénzstatisztikáin is.

A Párbeszéd felvetette azt is, hogy hosszabb távon négynapos munkahét bevezetése lehet majd ideális. Az ellenzéki párt szerint ez a robotika és a technológia fejlődésével idővel egyébként is elkerülhetetlenné fog válni. Az LMP szerint kérdéses, mit jelent a négynapos munkarend, napi nyolc vagy napi tíz órát, ha előbbit, azt nem támogatná. Azzal egyetért a zöldpárt, hogy ma kevesen sokat dolgoznak Magyarországon, de a munkaidő csökkentésével a probléma nem kezelhető. Szerintük ugyanis a négynapos munkahét csak tovább súlyosbítaná a munkaerőhiányt, ráadásul az alacsony bérek miatt sokan másod- és harmadállást vállalnának. Az ellenzéki párt úgy véli, egyéb intézkedés nélkül a négynapos munkahét a munkabérek csökkentésével járna, hacsak nem javulna lényegesen a termelékenység. Az LMP a rugalmas munkavégzés pártján áll, ezért is tett javaslatot több alkalommal a munka törvénykönyve családbarát szempontok szerinti módosítására.

Sokak szerint egyáltalán nem ördögtől való a négynapos munkahét emlegetése, hiszen a XX. század elején radikális gondolatnak számított a hatnapos munkahét ötnaposra csökkentése. A négynapos munkahét bevezetése a XXI. századnak – a robotika évszázadának – az elkerülhetetlen velejárója, a kérdés csak az, mely országban mikor vezetik be.

A szakértő szerint azonban a négynapos munkarendnek nincs realitása. Palócz Éva úgy látja, a munkafolyamatok robotizálása több évtized múlva történhet meg, jelenleg pedig inkább a munkaerőhiány az igazi probléma. A másik ok, hogy igazi növekedést jelenleg a szolgáltatószektor tud felmutatni, ami hagyományosan emberközpontú, és várhatóan az is marad. „Nem hiszem, hogy megérem, de nem is szeretném, ha gépfodrász vágná a hajam, ha robot szervírozná nekem az ételt egy étteremben” – jegyezte meg kérdésünkre Palócz Éva.

Hozzátette, a jóléti államok kísérleteznek vele, hogy pár órával megrövidítik a 40 órás munkarendet, de ez is kockázatokkal jár. Szerinte az sem vállalható alternatíva, hogy a négynapos munkarendben emelt óraszámban dolgozzunk, hiszen ez felborítja a családok időbeosztását; az általános iskolás gyerekektől pedig nem lehet elvárni, hogy tíz órákat üljenek az iskolában szüleikre várva.
 
Magyar Nemzet 






A cikk tulajdonosa: Polgár Info
http://www.polgarinfo.hu

A cikk webcíme:
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=115045