FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Jog: Az alkotmány védelmében, és...
Publicisztika
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg” – szól az alkotmány preambuluma. Igen, 1990-ben – az elfogadás napját érthetetlen módon a törvény nem jelöli – eleve ideiglenesnek szánták a szöveg megalkotói.


Mindamellett az alkotmány nem rossz! Tévednek, akik sztalinistának minősítik. Maga a szöveg a mai gyakorlatnál magasabb fokozatú demokráciát tenne lehetővé.

Nézzük csak. A tizedik paragrafus például kimondja: (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.

Mit jelent ez?

Nem kevesebbet, mint azt, hogy alkotmányellenesen adták el kormányaink a nemzeti vagyon kilenctizedét. Bármennyire hosszadalmas lett volna is – a demokrácia időigényes -, legalább a parlamentet meg kellett volna szavaztatni minden tételről. A nagyobb tételekről népszavazást kellett volna tartani. Ennek elsikkasztása súlyos alkotmánysértésnek tűnik.

Sokszor maga a tulajdonos: a nemzet nem tudhatta – és máig sem tudja -, milyen feltételekkel adták el vagyonát. Ez nem „csak” az alkotmányt, hanem magának a kapitalizmusnak az íratlan alaptörvényét is sérti.

A 10. paragrafust tehát valószínűleg megsértette már az Antall-Surján kormány is – például a jászberényi Lehel eladásával –, különösen pedig a Horn-Kuncze-kabinet.

A 35. paragrafus rögzíti: (1) i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket…

Mit jelent ez?

Nem kevesebbet, mint azt: a 2006. augusztus 20-ai elemi csapás ügyében a kormánynak tisztáznia kellett volna a politikusi felelősséget is.

Vélhető tehát, hogy a 35. paragrafust megsértette a Gyurcsány-Kuncze kormány.

Ugyancsak a 35. paragrafus kimondja (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait.

Ezt a pontot vessük össze azzal, hogy 2006. május 26-án Balatonőszödön Gy. Ferenc miniszterelnök bevallotta: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”; „Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” E vallomás megismerése után azt gyaníthatjuk: alkotmánysértés történt.

Mert mit jelent ez?

Azt, hogy maga a kormány sértette meg az alkotmány 61. paragrafusát, amely világossá teszi: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga … arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje.”

A kormány nemcsak eldugta az adatokat, hanem egyenesen lódított.

Pontosabban maga a kabinet feje vallotta be nyers szóhasználattal: hazudott.

Ez utóbbi alkotmányos jogot K. János pártelnök is megsértette, amikor 2006 tavaszán nyilvánosság előtt kijelentette: „dübörög a gazdaság.” Hogy ekkor hazudott, azt 2007-ben miniszteri leköszönése előtt maga is beismerte, jogkövetkezménye azonban a vélhető alkotmánysértésnek nem lett.

K. János esetében másik alkotmánysértés-gyanús eset is történt. A 35. paragrafus ugyanis kimondja (1) A Kormány b) biztosítja a törvények végrehajtását. K. Jánost 2007-ben a párt által is beismerten csalással választották meg pártelnöknek. Azaz maga a kormánykoalíció pártja – amelynek a törvények betartását kellene „biztosítani” – sértett törvényt.

Ez utóbbi eset miatt jelenleg az ügyészség is alkotmánysértésnek tűnő helyzetben van, az 51. paragrafus ugyanis tisztázza (1) (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.

Nos, a volt koránypárti csalás ügyében az ügyészség még mindig nem lépett fel hatásosan a törvényesség védelmében.

Mindez azt mutatja, hogy az alkotmány szövege jobb, mint a gyakorlat. A kormányzati alkotmánysértések miatt nem elsősorban az alkotmányt kellene hibázatni.

Ami miatt mégis baj lehet az alkotmánnyal, az nem egyéb, mint az, hogy nem hatásos eléggé. Nem hat a napi gyakorlatra. Ezért zavartalanul sérthetik meg maguk az alkotmányosságra sűrűn hivatkozó politikusok is.

Vélhetően magát az alkotmányt is módosítani kell tehát azért, hogy legalább az ország választott vezetői kénytelenek legyenek azt tiszteletben tartani.
 
Kondorosi-Brown Róbert
 
Gondola 
Dátum: 2008. June 19. Thursday, 13:05 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Publicisztika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Publicisztika:
Gazdasági válság


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1
Szavazat: 3


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio