FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Az emberi agy, az írásbeliség és a számítógép
Tudomány
Könyvek, könyvtárak azért létezhetnek, mert az ember megtanult írni. Hámori Józseffel, neves agykutatónkkal arról beszélgettünk, hogy az írás megjelenése mennyit változtatott idegrendszerünk működésén, s a számítógép használata módosíthatja-e agyunkat.


- Mit jelentett az írásbeliség megjelenése az emberi agy fejlodése, az emberi gondolkodás szempontjából?

- Azt feltételezzük, hogy az írásbeliséggel valami alapvetoen megváltozott az emberek gondolkodási stratégiájában. Statisztikusan kimutatható, hogy az agy két féltekéjének nem ugyanazok a feladatai. Az esetek többségében a beszéd bal féltekés. A jobb félteke néma, de jobban lát, és érzelmi életünk is elsosorben oda kötodik. A humor és a kreativitás is jobb féltekés. A bal félteke kitunoen számol, és van ?idoszámítása". Ha arról beszélek, mi volt 30 ezer évvel ezelott, az, bizony, a jobb féltekének semmit sem jelent, a bal félteke viszont tudja, hogy mirol van szó. Amikor arról beszélek, hogy megszülettem, itt vagyok, és valamikor majd eltávozom e földi létbol, akkor megint csak a bal féltekém az, amely ezt kimondatja velem. A jobb félteke errol mit sem tud, az o világa az idot nem érzékeli.

A két félteke között 200 millió idegrost szállítja ide-oda az információt, a két félteke nem egymástól függetlenül muködik. Azt feltételezzük, hogy az írásbeliség elott nagyjából szimmetrikus volt az agy.

Az írásbeliséggel azonban a dolgok megváltoztak. Az írással ugyanis fontossá vált a bal félteke muködése, ami egyben a logikus gondolkodás elotérbe kerülését is jelentette.

- Ezekben a változásokban szerepet játszott-e az, hogy az írással valamifajta mozgás is együtt járt, vagy csak a szellemi tevékenység volt meghatározó?

- Is-is. Az írás nyilvánvalóan befolyásolta a bal félteke muködését. Ami ennek fordítottját, az olvasást jelenti, éppen néhány hónapja mutatták ki a diszlexiásoknál*, hogy a mozgáslátásuk nagymértékben korlátozott, vagyis nem érzékelik megfeleloen a mozgást. Csak olyan mozgásokat tudnak rendesen felfogni, amelyek az átlagember számára szinte lassított felvételnek tunnek. Az általunk ?normálisnak" látott képsorokból ki-kiválasztanak egy-egy kockát, mondjuk csak minden második vagy harmadik képkocka jelenik meg elottük. Részben ez az oka az olvasásképtelenségnek vagy a nem megfelelo olvasásnak.

Visszatérve az erdeti kérdésre: sokan vannak, akik ma is ragaszkodnak a kézzel íráshoz, mert az írás nemcsak mechanikus tevékenység, hanem gondolkodást is kíván. Számítógépet - szövegszerkesztot - használva két kézzel nyomogatjuk a billentyuket, és - a kézírással ellentétben - itt már mindkét félteke dolgozik.

- Ez azt jelenti, hogy ha a számítógépen a jövoben is tíz ujjal fogunk írni, akkor az agy változni fog, a jobb és a bal félteke muködése fokozatosan módosul?

- Itt nagyon kell vigyázni! Amikor arról beszélünk, hogy az agy megváltozik, tudnunk kell, hogy az emberi agyban körülbelül százmilliárd idegsejt van, s ezeket százbillió kapcsolat fuzi össze. Ez minden emberben - azaz öt és fél milliárd agyban - más és más. Mégis, a változás lehetséges, éppen nemrégiben olvastam egy cikket errol. Sokszor mondogatják, hogy az ember agya majd no, egyre okosodunk, és így tovább. Nos, ez nem így van. Az ember agya nem no, és nem is zsugorodik, nagyjából változatlan térfogatú. Sokkal inkább arról van szó, hogyan használjuk ki a lehetoségeinket.

- Azt mondják, az átlagember agyi kapacitásának csak 7 százalékát használja ki.

- Ez egy kicsit mosolyogtató megállapítás. Semmilyen mért adat nincs mögötte, senki sem tudja, hogy az ember mennyire használja ki az agyát. Van, aki 7 százalékot mond, van, aki 17-et, s van, aki 50-et. A lényeg az, hogy nem használjuk ki azt a kapacitást, amely a legfontosabb bennünk. Az embert minden más élolénytol - az éntudaton kívül - foképp az alkotóképesség, a kreativitás különbözteti meg. És épp ennek mértéke mutatja meg, hogy az ember mennyire használja ki az agyi képességeit. Karl Popper, a század nagy filozófusa az emberi tevékenységet három dimenzióra osztotta, és a harmadikat tartotta a legfontosabbnak. Azt, ami az egyéntol függetlenné válik, ami túléli ot: a kulturálisat, amelyben az ember mint egy közösség tagja továbbélhet. A kultúra egyik hordozóeszköze pedig a könyv, s ma már, persze, a számítógép is.

- A tudománytörténet azt mutatja, hogy az ember nagyon sok alkotásában a természetet utánozta. Vajon a számítástechnikában nem másolhatnánk- e le az agy muködését?

- Itt elsosorban az információfeldolgozás jöhet szóba. A japánok tíz-egynéhány éve intenzíven próbálkoztak ezzel, voltak fontos eredményeik is, de a mesterséges intelligenciát nem tudták létrehozni. Ennek egyik oka az, hogy nem tudjuk meghatározni, mi is az a természetes intelligencia. Vannak olyan elméletek, amelyek szerint az emberi agy egyes muködései nagyon számítógépszeruek, ilyen például a percepció, vagyis az érzékelés. De vannak olyan elemei a gondolkodásunknak, amelyek egyáltalán nem jellemzok a mai számítógépek muködésére. A legfobb gond az, hogy gondolkodás közben, amikor az idegsejtek muködnek, ezek folyton-folyvást változnak, akárcsak a kapcsolataik. El tud képzelni egy olyan számítógépet, amelyet beprogramozunk valamire, de a csipekben levo elemek tetszés szerint változtatják a helyzetüket? Egy ilyen számítógép nem programozható, vagyis nem számítógép.

Roska Tamás kidolgozott egy, az idegsejteket és az idegrendszert bizonyos határok között szimuláló számítógépet. A lényege az, hogy nem digitálisan, hanem analóg módon muködik és programozható. Ezzel sok minden utánozható. Most éppen a hallás finomabb leképezése a témája az úgynevezett CNN-kutatásnak, amelyet Roska Tamás vezet itt, Magyarországon. A látással kapcsolatban például már nagyon jó muretinát készítettek magyar kutatók amerikai kollégáikkal együtt. Ez sokkal több információt képes feldolgozni, mint az emberi látórendszer. Mi az információknak csak 10-15 százalékát dolgozzuk fel. Ha az egészet érzékelnénk, akkor egyszeruen megorülnénk. A számítógép nem orül meg, és programozható: mit selejtezzen ki, mit tartson meg. Ezúttal is az a gond, hogyan lehet ezt a mesterséges valamit összekapcsolni az élo idegvégzodésekkel. Ez egyelore megoldhatatlan. Ezért a kutatás ma, sajnos, nem is a retinaprotézis szempontjából fontos, eredményei a robotikában, a robotok vezérlésében hasznosíthatók.

- Nem képzelheto el, hogy a számítógépcsipek élo molekulákból álljanak?

- Ilyesmivel is kísérleteznek. Ekkor az élo sejteknek - amelyek maguk is kis komputerek - kapcsolatban kell állniuk egymással. Egy szövettenyészetet kell elképzelni kis petricsészékben. A kérdés az, hogyan fest a sejtek muködése, ha ezeket összekapcsolják. Mit csinálnak a kapcsolatfelvétel után? El tudom képzelni, hogy egyszer majd lesznek ilyen élo sejteket is felhasználó, az információfeldolgozásban is szerepet játszó egységek. Persze, ezek nem azonosak az emberi aggyal!

- És nem fél tolük? Sokan rögtön arra gondolnak, hogy ha ezek élnek, akkor kicsúszhatnak az ellenorzésünk alól!

- E téren példák és ellenpéldák egyaránt vannak. Ám gondoljunk csak a géntechnológiára, amely ma már szabályos iparág, de olyan géntechnológiai muveletet nem lehet végezni, amely közvetlenül beavatkozna az ember életébe. Remélem, hogy a határok betarthatók. A tudósokban az atombomba ledobása óta igen eros a felelosségérzet, s igyekeznek ellenorzésük alatt tartani a dolgokat.

- Ön is nézi az Internetet?

- Igen, bár egyelore nem mindig vagyok elragadtatva tole. Az amerikaiak nagyon jól látták meg a dolog veszélyeit, amikor különbözo korlátozások gondolatát vetették föl. Ezt az eszközt gyerekek is igénybe vehetik, mert mindenki elott nyitott, ám némi kulturáltság itt is megkövetelheto. Másrészt egy számítógép nem pótolhatja a könyvet. A könyv számomra nem csak a benne levo mondanivaló miatt értékes. Visszagondolok mesteremre, Szentágothai János professzorra, aki a Bibliofil Társaságnak is az elnöke volt. Ô mindig azt mondta: a könyv maga is esztétikai kategória. Ez az, amit sokan idonként talán elfelejtenek vagy nem vesznek észre. A könyv szép is. Kívül-belül egyaránt.

- Ha megenged még egy személyes kérdést: van kedvenc könyvtára?

- Az Akadémiai Könyvtárat szeretem, minden megvan benne, ami egy kutatót érdekelhet. Szeretem a Széchényi Könyvtárat meg a pécsi egyetem könyvtárát - én Pécsett is tanítok. Egyetemista koromban viszont a Fovárosi Szabó Ervin Könyvtárat kedveltem, meleg volt, jó volt a közönsége, remekül lehetett ott tanulni. Egy egyetemista számára ezek nagyon fontos dolgok. Elég sokat dolgoztam Amerikában, ahol a laboratóriumban mindennek utánanézhettem, minden rajta volt a számítógépes hálózaton. Tényleg a XXI. század technikája muködött ott, de ott is a könyvtárban tudtam igazán kikapcsolódni, és azzal foglalkozni, amivel kellett. Azt hiszem, a könyvtárba akkor is érdemes elmenni, ha az Interneten minden információ házhoz jön. A könyvtár nem csupán a könyvek sokasága, a könyvtárhoz hozzátartozik az épület, a társaság, a hely szelleme is, s ez semmi mással nem pótolható.

SÁLYI ANDRÁS

sulinet.hu

Dátum: 2007. July 16. Monday, 17:20 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Tudomány
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Tudomány:
Szakács Gábor : A bosnyák piramisok


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1.5
Szavazat: 2


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio