FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Értekeink: Szentháromság vasárnapja szokásokban, és a templomi és népi mûvészetben!
Publicisztika
Székelyföldi nevén „kicsipünkösd”, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap. A pápák sokáig vonakodtak, hogy külön ünneppel is megszenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden szentmisén, minden imádságban előfordul. Magyarországon már Könyves Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését.


 Szentháromság tiszteletére templomaink már a középkorban feltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocínium egyenesen korjellemzővé válik. A teljesség igénye nélkül: Alsórécsény, Érsekújvár, Zsolna, Garamladomér, Gács, Nagypalugya, Jászárokszállás, Ivád, Kassa, Sátoraljaújhely, Nagyberezna, Malomháza, Márcfalva, Vasfarkasfalva, Velemér, Büssü, Kéthely, Vindornyalak, Lovasberény, Vókány, Mőzs, Vácrátót, Csömör, Brezdán, Kölpény, Tamásfalva, Szapáryliget, Mezőtelegd, Bánffyhunyad, Bőződújfalu, Magyarbodza, Szamosújvár, Torockószentgyörgy.
A Szentháromság képszerű ábrázolása csak megközelítően, szimbolikus eszközökkel lehetséges.
Általában három, eggyé váló, kifejező formaelem a Szentháromság titkának legalkalmasabb ábrázolása, elképzelése. Ez legegyszerűbb alakjában háromszög, amely vagy a sugárzó Napot, az Istenség archaikus jelképét keretezi, vagy pedig szemet fog közre, amely a híveket a mindeneket látó, megítélő, mégis gondviselő Úrra, a Szentháromság Egyistenre emlékezteti.
Alig van barokk templomunk, amelynek homlokzatán, szószékén, oltárain ez a sugárzó Nappal ábrázolt Szentháromság-szimbólum ne tűnnék a szemünkbe. Ez a szakrális szimbólum oltalmazó céllal felkerült a házak homlokzatára, kapubejáratokra, más helyekre is, és több vidéken egészen elnépiesedik, népművészeti motívummá válik.
DOMINUS VIDET ET PROVIDET, vagyis: az Úr lát, és gondodat visel. A háromszög szimbólum és ez a felirat látható a Szeged-felsővárosi templom homlokzatán.
A motívum népi felhasználásának legszebb példái a Szeged vidéki parasztházak napsugaras házvégein, oromzatain láthatóak, amelyek azonban lassan teljesen eltűnnek a „szögedi” tájról. Virágkorukban, a XIX. században ezek a fenyőintarziás díszítések nemcsak a házhomlokzatokon, hanem más hangsúlyos helyeken: kapubejáratokon, utcaajtókon, kemencék nyílászáró lapján, vízimalmokon is jelentkeztek, mindenütt oltalmazó, gonoszűző célzattal.
Geometrikus elv jellemzi a középkor dekoratív jellegű szimbólumát, három küllőszerűen elhelyezett nyulat, amelyeknek csak háromszögben összeérő három füle van, de önmagukban nézve, egyikük sem csonka, megvan mindkét fülük. A Szentháromság szimbólumának e két hazai emléke a gyulafehérvári székesegyház és a lőcsei Jakab-templom középkori kőfaragásain maradt ránk. Ez a motívum barokk utóéletében eljutott a fazekasság formavilágába is. Egyik baranyai népi kerámiánkat forgóban elhelyezett három hal ékesíti.
Egy kolozsvári reneszánsz kapuzat (1571) kőkeretben foglalt emblémáját „három, küllősen elhelyezett emberi alak tölti ki: egyik alak balkézzel a mögötte lévőnek középpontba helyezett bal bokáját, jobb kézzel pedig az előtte lévőnek körkeret mentén fekvő jobb lábfejét fogja.”
Három hasonló módon, tehát küllősen elhelyezett falevél tűnik föl a soproni Ferences kolostor káptalan termének 1400 tájáról származó boltozati zárókövén, párhuzamul pedig egy XIX. században készült püspökbogádi paraszttálon. Ezt a népművészetünkben kedvelt díszítőformát a szakirodalom triquetrum, illetőleg deltodon néven tartja számon.
Vélhetőleg a középkori esztergomi királyi palotának zárókövén és a felsőőrsi prépostsági templom timpanonjának román domborművén feltűnő, tengerből kinövő, három feltartott ujj szintén a Szentháromság Egyisten jelképes ábrázolása.
Veleméren a Szentháromságot három koncentrikus, egy középpontú kör jellemzi.
Gömörrákos és Muraszombat középkori freskóin a Szentháromság három összenőtt fejű, illetőleg egyarcú, egytestű alakban jelenik meg.
XIV. Benedek pápa a Szentháromság ábrázolására a Gnadestuhl ikonográfiáját javasolta (1745), amely egyébként már a XII. században megszületett: trónszéken ül a tiarás, pápai süveges Atya, ölében a keresztrefeszített Fiú, fölöttük pedig galamb képében a Szentlélek.
A téma a magyar középkor művészetében is meghonosodott, a XIV. század elejéről való szoborcsoportként tűnik föl a pozsonyi Szent Márton székesegyház észak-keleti kapujának ívmezején, Podolin, Deáki, Nagytótlak freskóin, továbbá a lőcsei Szent Jakab-templom XV. századból származó predellaképén, a nagyőri hasonló korú Mária oltár és a Kálmáncsehi-kódex egyik iniciáléján.
Kassa barokk Szentháromság emlékoszlopa is a Gnadestuhl formavilágát követi. Felirata magyarul: Az Atya, aki teremtett, a Fiú, aki megváltott, a Szentlélek, aki megszentelt engem. A barokk kor számos ábrázolása éppen ezen a területen található. Így Búcsúszentlászló templomának diadalívén, és számos útszéli domborművön.
Almakerék templomának 1400 tájáról származó kettő freskója sajátos, ritka dokumentáció. Egyik része az Angyali üdvözlet, Gábor arkangyal köszöntése: a Szentlélek száll reád és a Magasságbelinek ereje megárnyékoz téged (Lukács1,35). A másik részen az Atya ölében a Fiú, kisgyermek alakjában, jobbjukon Gábor arkangyal, aki a Szentlelket kijelenti. Hasonló az ábrázolás Gecefalva, Székelyzsombor táblaképén is.
Alig van a XVIII. században épült templomunk, amelyben a Szentháromság oltárképével, freskójával ne találkoznánk. A teljesség igénye nélkül: Aszár, Besztercebánya, Komárom, Nógrád, Őriszentmiklós, Pozsony (Grassalkovich-palota kápolnája, Maulbertsch), Sitke (Dorffmeister), Sümeg (Maulbertsch), Vác (Maulbertsch), Türje (Dorffmeister), Zirc.
Az egykori Habsburg monarchia területén alig van város, falu, ahol ne találkoznánk köztéri Szentháromság-szobrokkal.
A bécsi pestisjárvány (1679) nagy rémületet keltett. Lipót császár és király Mariazellbe zarándokolt. Itt az Úr haragjának kiengesztelésére fogadalmat tett, hogy a Szentháromság dicsőségére és az arkangyalok kilenc kara tiszteletére emlékoszlopot emel. A bécsi Graben-ben felállított monumentális kompozíció a Habsburgi állameszme hármasságát: a Szent Lipóttól, Szent Istvántól, Szent Venceltől felajánlotta Austria, Magyarország és Csehország szakrális egységét, és közös oltalomkeresését óhajtotta hangsúlyozni, mint a Szentháromság tagadó eretnekek és törökök, de a természeti csapások, járványok ellenében is.
A budavári Szentháromság szobor állításának körülményeit jól ismerjük. A tanács az 1689-ben dúló pestisjárvány alkalmával fontolóra vette, hogy „a Magasságos Isten, mielőtt csapását ránk mérte volna, sok szép tartományt, vidéket és országot sújtott. Bennünket a pestis csodálatos módon megkímélt, annak a bizalommal kelt fogadalomnak a következtében, amellyel ájtatosan elhatároztuk, hogy a legszentebb, áldott és osztatlan Háromság tiszteletére oszlopot állítunk.”
A fővárosban máshol is állítottak, szintén fogadalomból, Szentháromság-szobrokat. Így a pesti Vásártéren, Óbudán.
Arad Szentháromság-szobrának történetét a legenda is átszövi. A nagy „mirigyhalál” évében, 1709-ben egy halottnak hitt asszony, bizonyos Brumer Annamária, magához térve, így szólt a körülállókhoz – Tudtotokra légyen, hogy ezen ostora az Istennek el nem fog távozni tőletek, ha csak a radnai templomban lévő kegyelmes képet közönséges processióval meg nem látogatjátok. – Ezeket mondván, kiadta a lelkét.
A török háború (1737) és a pestis (1739) emlékezetét idézi Temesvár Szentháromság-emléke (1740), amely talán Rafael Donner műhelyéből származik.
Pécs városa az 1709-ik évi pestis után, amely 1710-ben Havi Boldogasszony napján szűnt meg, nem csak a máshol méltatott kápolna, hanem Szentháromság oszlop emelésére is fogadalmat tett, amelyet 1713-ban szenteltek fel. A költségeket részben erkölcsi kihágásokra kivetett büntetésekből fedezték.
Sopron Szentháromság kompozícióját, egyúttal a legelső hazai emlékek egyikét, pestis fogadalomból emelte (1701) Lőwenburg Jakab gróf és felesége, Tököly Katalin grófnő. Felirata magyarul: Mi Soproniak fogadalomból állítottuk a Szentháromság Egyisten: Atya, Fiú, Szentléleknek.
Kismartonban a pestis emlékezetére, Szentháromság vasárnapra virradó éjszakán két órakor most is megszólal minden harang, amelyet egy haranggal Bertalan napjáig megismételnek. Ekkor újra meghúzzák valamennyit. Ez a hetvenöt napig tartó harangozás a kismartoni pestis szorongásaira emlékeztet.
Kecskemét városát is sokszor meglátogatta a „fekete halál” néven is emlegetett pestis. Az 1739-ik évi járvány a lakosságnak majdnem harmadrészét követelte áldozatul. Hosszú éjszakákon át temették a halottakat. Koporsóval már nem is győzték. Zsákba dugva, gyékénybe takargatva, 10-20-at temettek egy sírba a szükségessé vált új, Szentháromság könyörületébe ajánlott temetőbe. Voltak házak, amelyekből kihalt mindenki. Ablakaikat a hatóság berakatta, a kapukat pedig beszögeztette.
A járvány Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén szűnt meg (1740). Kecskemét katolikussága megfogadta, hogy a város öt bejáratánál kereszteket állíttat, amelyeket az említett ünnepre következő vasárnap emlékező körmenettel keres föl. Később a Szentháromság dicsőségére emelt temetői kápolnában történt a processzió.
A Szentháromság tiszteletére állított szobrok előtt olykor még a XX. század elején is köztéri ájtatosságok voltak. Legismertebb volt az imádságok közül a Padányi Bíró Mártontól kezdeményezett, a Veszprémi Egyházmegye számos falujában máig élő – Szentháromság koronája –, másként – angyali olvasó, népiesen szentes. -
Sándorfalván a jámborabb asszonynép Szentháromság vasárnapján hajnali harangszóra a Szentháromság olvasóját imádkozva, rózsaszirmokat szórva, kerülte meg a templomot. A szokás a XX. század derekán enyészett el.
Járta ez a rövid fohászkodás is: Szent Isten, szent és erős Isten, szent és halhatatlan Isten; Irgalmazz minékünk.
A hazai Szentháromság-kultusz virágzásán a Spanyolországból áttelepült, Szentháromságról elnevezett Trinitárius rend is buzgólkodott. (Pozsony, Illava, Óbuda, Eger, Sárospatak, Gyulafehérvár) Mellette keresztény raboknak pogány fogságból való kiváltását tartotta legfőbb emberbaráti hivatásának. Templomaik mellett, külön Szentháromság-társulatot alapítottak, amelynek tagjai skapulárét viseltek, és a „szenteshez” hasonló olvasó ájtatosságuk volt. A rend emlékezetét és szakrális hatását Makkosmária búcsújáróhely őrzi, ahol a hívek a II. világháború idején fogságba esett családtagjaikért könyörögtek.

Cságoly Péterfia Béla

Polgár Info
Dátum: 2008. May 18. Sunday, 13:05 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Publicisztika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Publicisztika:
Gazdasági válság


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1
Szavazat: 6


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio