FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Ünnep: János evangélistától az óévbúcsúztatóig, vigasságok és népi szokások térben és idõben!
Hagyományok
János apostol és evangélista a Jelenések Könyvének prófétája, a szakrális néphagyománynak egyik legtiszteltebb és egyik legihletőbb hatású, szinte mithoszi alakja. Szellemi merészségét a sas-szimbólum jelképezi. Pázmány Péter egyik prédikációjában Jánost királyi sasként magasztalja – a saskeselyű minden madárnál feljebb repül, mindennél fényesebben lát.


Mikor ezért emberi látásnak célján felül mégyen, ott lebeg a tiszta égen. Szemeit a nap sugarára fordítja, és amiben egyebek szeme megvakulna, abban gyönyörködik. A földre tekint, és prédát talál, mint a mennykő alárohan. Ilyen saskeselyű Szent János, mert evangéliumának kezdetén isteni fényességig emelkedik, ott szemléli az Igét, amely kezdetben az Atya által való. –
Ez mai szent napnak evangyéliomában – írja a „Legenda Aurea” átköltésével az Érdy Kódex – Anyaszentegyház emléközik dicsőséges Szent János evangélistáról, Krisztus Jézusnak fölötte szerelmes tanojtványáról.
Georg Schreiber kutatásaiból tudjuk, hogy János evangélista szerteágazó tiszteletének terjesztésében a premontreieknek volt legnagyobb részük és érdemük. (a rendet alapította Szt. Norbert 1120-ban). Jánosáldások és imádságok szószólója, templomok és oltármesterségek patrónusa, céhek védőszentje. Az Utolsó Vacsorán és a Passióban való teljes szerepénél fogva mintegy a népi jámborság megalapítója, és benne az emberiség képviselője.

János evangélista tiszteletének egyik legsajátosabb fejleménye és megnyilatkozása a „Szent János áldása”, vagyis a borral való köszöntés, áldomás, amely már a XI. században is felbukkan. Az áldomásból hamarosan, még a gótika elején szentelmény lett, amely az egyházi év liturgiájába is belekerült. Az Egyház ezzel is ellensúlyozni kívánta a germánoknak a téli napforduló idején megtartott tobzódó mulatságait. A szokás, vagyis a János neve napján történő borszentelés főleg premontrei közvetítéssel hazánkban is meghonosodott. Az egyik XV. századbeli esztergomi Opsequiale-ban már előfordul – benedictió vini seu amoris Sancti Johannis tertió die post Domini nativitatem - (A bornak, vagyis Szent János szerelmének megáldása a karácsony utáni harmadik napon).
A pécsi misekönyvben ez áll (1499): benedictió amoris Sancti Johannis. Egy 1545-ből való okleveles adat szerint Szent János pohara, amelynek magyarul áldomás a neve. A Pannonhalmi Főapátságban már régi időktől fogva megáldották e napon az újbort, és ettől a naptól kezdték rendesen inni.

A Jánosnapi borszentelés a borvidékeken máig él. A mi ismereteink szerint népi szentelményként a boszorkánypörök idején Girót falu tanúvallomásai között bukkant fel először. – Minaddég nem szólhat, még a Szent János borát nem vette szájába. – Göcsejben a szentelt bort külön hordóba öntik. Itatják „tévelyedett” emberrel, beteggel is. Ha a marhát „megrontják”, a bort vízzel vegyítik, s a beteg jószág hátát kereszt alakban locsolják. Kiskanizsán a szentelt borral kimennek a hegyre, és minden hordóba öntenek belőle. Nemessándorháza szőlőművesei e szavakkal öntik a hordóba: Szent János áldása maradjon benne, ebben a drága borban, hogy meg ne ártson a Jézust dicsérőknek! A református csökölyiek katolikus szomszédjaiktól szentelt bort kérnek, ha a fejük fáj. Bágyagon, Rábaszováton, Rábagyarmaton a „szentjános borból” nem isznak, a vetőbúzát szokták vele kereszt alakjában meghinteni. A vasi Vásárosmiskén tisztes háziorvosság, Csornán fülfájásra foganatos, Petőházán a tehén fájós tőgyét húzogatják meg vele. A burgerlandi határvidéken Vasvörösvár népe ájulás és fejfájás ellen a fejet dörzsöli vele. Komját szőlősgazdái is mind elmentek a szentelésre. A mosoni Lajtakáta faluban nemcsak a családtagok isznak a szenteltborból, hanem a jószágnak is adnak, sőt a kútba is öntenek belőle. Bóly svábjai kimennek a pincébe, és a megszentelt borból minden hordóba öntenek. Budaörsön mindenki három kortyot iszik belőle, a dunaszentmiklósi sváb gazda pedig a szentelt borral meghinti szőlejének négy sarkát. Bánátban az újév napján sütött kalácsba szentelt bort is dagasztottak, hogy a családot minden baj elkerülje. Lesencnémetfalu, Rezi, Pölöskefő helységekben karácsonyeste egy üveg bort az asztalra tesznek, de nem isznak belőle, mert ez az angyalok bora. Ezt a palackot viszik el János napján megszenteltetni, majd a család minden tagja húz egy kortyot belőle. Orvosságul teszik el, különösen fülfájásra használják, mint Hosszúhetény öregei is. Óbecsén János napján bort, fonott kalácsot, almát szenteltettek a templomban. Bácskában a szentelt bort fül-fogfájásra tartják foganatosnak, és így tartják Hercegszántó öreg sokácai is. Amikor a göcsei ember a pinceajtót évközben a hegyen bezárja, a kulccsal keresztet vet rá, és azt mondja:- Szent János áldása maradjon a hajlékon is, meg az elmenőkön is.-
Szent János áldásának még rengeteg hagyományát sorolhatnánk fel, ami ennek a cikknek a terjedelmét meghaladja, ezért most olvassák el a Tápén a házi ájtatosságok végeztével elhangzó ének első sorát, amit az összegyülekezett hívek szoktak énekelni:

Szent Jánosnak szép kegyes áldása,
Szálljon ezen tisztességes házra.
Mint régenten Úr Jézusé szállt apostolokra,
Úgy szálljon le mireánk is édes mindnyájunkra.

December 28. Aprószentek napja

Aprószentek napja, a Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, azoké, akiket Heródes megöletett.
A fiúgyermekek megvesszőzésének szokását a betlehemi kisdedek szenvedéseire vetítik vissza, a lányokét pedig azzal magyarázzák, hogy betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért ilyenkor a lányoknak kell szenvedni. A vesszőzés szokásának kettős magyarázata van: egyrészt a pogány termékenység – és egészségvarázslással függ össze, másrészt a bibliai történettel kapcsolatos. A világi források már a XV. századtól tudósítanak a vesszőzésről, az Egyház a XVI. században említi a vesszők megszentelését. Az ilyen vessző, vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el.
Vesszőzés: Az aprószentek napi vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is nevezték. A vessző mindig termő ág, fűzfavessző vagy korbács. Vesszőzni fiúgyermekek, legények, vagy pásztorok jártak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló mondókák kíséretében gyengéden megveregették, megcsapkodták a gyermekeket, lányokat, asszonyokat. Aprószentek napján a Drávaszögben a gyermekek fűzfavessző korbáccsal odoricsoltak. Ezért diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, a drávaszögiek szerint kelésesek lesznek a gyermekek.

Ódorics, ódorics
Egészséges légy,
Beteg ne légy,
Keléses ne légy,
Apádnak-anyádnak szó fogadj,
Ahova küldenek, szaladj!
Egészséges légy, keléses ne légy,
Ahová küldenek, szaladj!
Ha borért küldenek, vizet hozz,
Ha vízért küldenek, bort hozz!

Moldvában, Klézsén – aprószentekkor vágnak a kertben almaágat, és reggel az apró gyermekek mennek háztól házig, a nagylegények mennek a lyányokhoz, de a kisgyermekek mennek mindenik házhoz. – Ilyenkor mondják:

Aprószentek, Szent Dávid
viselje egészségvel,
békességvel,
sok jó szerencsével,
lélek üdvösségvel az új esztendőt!

- S akkor adnak a mondókáért, egy perecet, vajpénzt. –
Még egy érdekes szokás a boricajárás

A Brassó környéki hétfalusi csángók táncos szokása a boricajárás, amely régen a farsang idején, később aprószentek napjától volt szokásban. Négyfaluban a XIX. században kiveszett, míg a távolabb fekvő Háromfaluban napjainkig fennmaradt. A boricajáráshoz kapcsolódó boricatánc minden mozdulatát a táncvezető, a „vatáf” irányítja. A táncnak és a hozzá kapcsolódó zenének négy része van: egyes, kettes, hármas, török borica a negyedik. A táncosok mellett négy álarcos „kuka” tréfált, mókázott, birkózott egymással. Ezt követte egyikük halála, jelképes feldarabolása, elsiratása, majd újraélesztése.

December 31-e szilveszter: Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe

Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Mohácsi sokác neve „stari badnjak”. A naphoz, főleg estéjéhez, éjszakájához számos református évkezdő hagyomány fűződik, amelyeket a katolikusok karácsony böjtjén idéznek föl. Így magyarózdi hiedelem szerint a jószágok emberi nyelven most szólalnak meg. Ruhának nem szabad kötélen kiterítve száradnia, különben fel fogja magát akasztani valamelyik családtag. Evés, ivás, mulatozás sem volt. Mindenki iparkodott a templomba, az otthon maradt öregek pedig a tűzre vigyáztak, hogy ki ne aludjék. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a XVII. században a polgári év kezdete Gyümölcsoltó Boldogasszonytól, illetőleg karácsonytól hivatalosan és végérvényesen január első napjához kötődött. Az elkülönülést a protestáns pasztoráció is tudatosította. Szilveszter a polgári év utolsó napja, az újesztendőnek pedig vigíliája. Az „óév-temetés” számos népi szokásnak szertartásnak ad teret. Először idézzünk egy XIX. századi szegedi céhvilágban járatos éjféli búcsúztatót:

Dicsértessék a Jézus Krisztus,
A Szűz Máriának szent neve.

Tizenkettőt ver az óra,
Dicsértessék az egek Ura.

Gyászoljuk meg halottunkat,
Üssük össze poharunkat!

A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepe van a „zajkeltésnek” melynek más elnevezései: kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás. Hajdúdorogon (Hajdú vm.) a pásztorfiúk kongatással kergették el az óesztendőt. A dudás az „Ó, szép Jézus” kezdetű éneket fújta, a többiek karikással pattogtatva, csengővel, kolomppal, egyéb zajkeltő eszközzel szaladgáltak. A kongózáshoz, zajcsapáshoz tartozott a „gulyafordítás” is. Úgy vélték, ha az állatok felébrednek, és másik oldalukra fordulnak egészségesek, szaporák lesznek. Tréfás rigmussal vártak az adományra:

Bemennék én tihozzátok,
Ha van erős pálinkátok,
De ha nincsen pálinkátok,
Be se megyek tihozzátok.

A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokásos volt, mert éjféli harangszókor a serdülő fiúk lármáztak, ostorokkal, csengőkkel, kolompokkal. Kicserélték az utcakapukat, a lányos házak tetejére szalmakötegeket vittek. - Eladó a lány! -
Az újév kiharangozása elsősorban az erdélyi protestáns falvakra volt jellemző. Éjfélkor megszólaltak a harangok, lövöldöztek és tülköltek, jelezvén, hogy temetik az óesztendőt. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel foglalkoztak a lányok, hogy megtudják jövendőbelijük nevét és foglalkozását. Másféle praktikákat is alkalmaztak, jósolták az újesztendei időjárást foghagymával, hagymával a bukovinai magyarok. És most olvassuk a vasszilvágyi (Vas vm.) gyermekek szilveszter esti köszöntőjét:

Azért friss egészséget,
Bort, búzát, békességet,
Adjon Isten bőven,
Az újesztendőben!

Harsogtatás

A fiúgyermekek az óesztendő délutánján indultak el Gyimesbükkösön (Csík vm.) harsogtatni. Általában hatfős csoportokban tíz-tizennyolc éves korukig harsogtattak. Az egyik szereplő neve „pap”, aki a ház előtt mondja el a történetet Szent Szilveszterről. Majd minden jót kíván a ház lakóinak, és a házba betérve együtt éneklik el a – Jó estét, jó estét – dalt. Fontos eszköz még az ostor, amely nyolc-tíz-tizenkettes fonattal kenderkócból készítenek. A dalok végeztével a házigazda pénzt ad a harsogtatóknak, és tésztával kínálják őket.

Kecskemaszkos játék

A moldvai magyaroknál szokásos kecskemaszkos játékot a Dunántúlra áttelepültek magukkal hozták. Szilveszter este kezdtek el újév reggeléig járni a kecskével. A kecskét eladásra kínálták, táncra bíztatták.

Somfavessző, eltörött,
S az mi kecskénk megdöglött.
Almavirág lehullott,
S az mi kecskénk feltámadt.

Hejgetés

A moldvai „hejgetés” – „urálás” a legények óévbúcsúztató, köszöntő, bőségvarázsló, adománykérő szokása. A búza élettörténetét mondja el, a mag elvetésétől – a kenyér kisütéséig. A „hejgető” szövege a termékenység mágikus, rituális biztosítása volt a következő esztendőre. A „hejgető” szövegmondás közben a „bikát”, köcsögdudaféle fadézsából készült hangszert szólaltat meg. A „hejgető” csoporthoz tartozhatnak „alakoskodók”: medve, cigány, vőlegény, menyasszony, ostorosok. Lujzikalagoron (Moldva) a „hejgető” legények ostorpattogással, csengettyűszóval, nagy zenebonával vonulnak. Lányos háznál megkérdezik – szabad-e, gazda, „urálni” dobval, csengettyűkvel, bikával? – Az „uráló” emelkedett hangon, sajátos intonációval elkezdi recitálni a köszöntő szövegét:

Jó estét, jó estét kívánunk a házigazdának
És a házigazda asszonyának!
Már eljöttünk ebbe az újesztendőbe
És kapjik magikat jó egészségbe, csendességbe,
Békességbe és az Úr Jézus nevibe.
Bíztassátok jó legények!

Mire a többiek: - Hej! –

A hej! kiáltások közben a „hejgető” megrázza csengettyűit, a legények pedig az ostorral, a bikával, a kolompokkal, furulyával, dobbal, nagy zajt csapnak.
És most végezetül mondjunk el együtt egy a marosmenti cigány gyermekek által „baksisért”, adományért „recitált” újévi köszöntőt:

Adjon Isten három bét,
Három efet, három pét,
Bort, búzát, békességet,
Faint főző feleséget,
Pipát, puskát, patronást,
Meg egy butykos pálinkát!




Polgár Info/ Cságoly Péterfia Béla

Dátum: 2007. December 27. Thursday, 06:25 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Hagyományok
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Hagyományok:
Jégtörõ Mátyás napja


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1.33
Szavazat: 3


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio