FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Autonómia: A Kissinger-tétel
Publicisztika
Spanyolország veszélyes, ha fontos. A katalán függetlenségi népszavazás napján lezajlott rendőrrohamok láttán igaza volt Henry Kissingernek az ibériai-félszigeti országról. Richard Nixon és Gerald Ford republikánus elnökök külügyminisztere nem sokkal Francisco Franco spanyol diktátor (1939–1975) halála előtt az országban járva jutott erre a következtetésre.


Már másnap kiderült, mennyire fején találta a szöget, mert az akkor még erős és népszerű ETA baszk terrorszervezet – nagy valószínűséggel a CIA tudtával és némi segédletével – levegőbe röpítette Franco kiszemelt utódját, a tengernagy Luis Carrero Blanco miniszterelnököt, aki a titkos (és a merénylet után leállt) spanyol atombombaprogram felelőse is volt. A diktátor halála után az ország nemcsak elkerülte a kataklizmát, hanem örvendetes módon teljes konszenzus jött létre a demokratikus intézmények helyreállításáról.

Biztos, hogy ismeri ezt a kissingeri megállapítást sok tapasztalt spanyolországi politikus, még akkor is, ha nagy előszeretettel feledkezik meg róla. Mégis, mintha nem volnának tisztában a ténnyel, hogy nem rendezték az ország sok konfliktusát, és az összes felszínre akar törni, amint az egyik súlyosbodni kezd. Mint most, amikor a katalánok a Franco-diktatúra végén már igen gyakori jelenséghez hasonlítják a rendőr- és csendőrrohamokat.

A madridi kormány parancsára a rendőrség erőszakot alkalmazott a referendum ellen. Rajoy szerint nem volt népszavazás.

Pedig a gyakorlati szempontokat előnyben részesítő katalán politikusok élen jártak a konszenzusos megállapodásban, ennek köszönhető, hogy 1979-ben visszaszerezték az autonómiát, és azóta nem kis sikereket vívtak ki. A most a függetlenséggel kacérkodó mérsékelt nacionalisták ugyanis a Franco-diktatúra elnyomása óta eltelt több mint negyven év alatt megkerülhetetlen tényezővé tették magukat a madridi politikában.

Ám a jelek szerint súlyos hiba volt a katalán függetlenségi folyamat öt évvel ezelőtti elindítása, mert a hirtelen irányváltás miatt szétesett az országrészt 23 évig egyedül irányító mérsékelt formációjuk, és átengedte az irányítást a radikális baloldalnak. Erre ráadásul nem akárki emlékeztette a most baloldali többségű, függetlenségpárti katalán kormányt.

A polgárháborút közvetlenül megelőző időszak katalán tartományelnökének, Lluís Companysnak a dédunokája, a Mexikóban élő író, Ricardo Cayuela üzent a katalán politikusoknak: ne tegyék tönkre azt, amit negyven év nehéz és szorgos munkájával elértek. Companysról azt kell tudni, hogy 83 éve, 1934. október 6-án ez a radikális köztársaságpárti politikus rosszul számított, és kikiáltotta az önálló katalán köztársaságot, de Madrid villámgyorsan leverte a kísérletet. Franco pedig nem feledkezett meg a Franciaországba menekült Companysról: 1940. október 15-én kivégeztette a volt katalán tartományelnököt, akit a Gestapo szolgáltatott ki neki.

Mintha csak a sors akart volna üzenni, 75 évvel később, 2015 októberében ugyanerre a napra időzítette a katalán ügyészség az akkori tartományelnök, Artur Mas meghallgatását, amiért 2014. november 9-én az alkotmánybíróság kifejezett tiltása ellenére meghirdette az egész most látott folyamatnak lendületet adó, akkor még véleménynyilvánító népszavazást.

Érthetetlen, Madrid miért várt ennyit, miért nem szerelte le Katalóniát még időben, július előtt az egyáltalán nem túlzó katalán pénzügyi kívánságok teljesítésével. Most számolnia kell azokkal a következményekkel, amelyek a világ szeme előtt zajlanak. Ezzel a kiemelt figyelemmel pedig mindkét fél rosszul jár – főleg Madrid, de Barcelona is –, ám leginkább az egész ország gazdasága és lakossága. Mindezt ráadásul pont akkor, amikor az Európai Unió súlyos működési zavarokat produkál, amire a helyi dezintegrációs törekvések aligha vannak jó hatással. És ez a alighanem akkor is igaz marad, ha ezek önmagukban nem érik el céljukat.
 
Sobieski Tamás
 
Magyar Nemzet 

Kapcsolódó cikkek:

» A katalán kormány több mint 2300 helyszínt ígér a voksolásra
» Madrid rátette a kezét a katalán rendõrségre
Dátum: 2017. October 02. Monday, 08:05 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Publicisztika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Publicisztika:
Gazdasági válság


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio