FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Történelem: Akadémiai kutatócsoport vizsgálja a trianoni békeszerzõdés körülményeit
Krónika
Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, így például az első világháború utáni katonai összeomlást és a haderő leszerelését, a közellátás problémáit és Trianon emlékezetét.


A kutatócsoport célja monográfiákkal, konferenciákkal, dokumentumközlésekkel, idegen nyelvű publikációkkal hozzájárulni ahhoz, hogy a tudományos közösség és a magyar közvélemény jobban megismerje a békeszerződés pontos körülményeit.
A többéves program részeként eddig ismeretlen, a béke-előkészítést és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratokat publikálnak, elsőként a magyar békedelegáció naplóját, Zeidler Miklós történész szerkesztésében, de tervezik amerikai, olasz, japán, román, cseh és szerb dokumentumok közlését is.
A kutatások egy másik iránya a magyar társadalom és a katonai összeomlás kapcsolatát vizsgálja, ezen belül a hadsereg szerepét, a menekültkérdést, a közellátást és az impériumváltást, az állami fennhatóság megváltozását a helyi szinteken.
A kutatók választ keresnek olyan, a közvéleményt és a történészeket is érdeklő kérdésekre, mint például, hogy milyen okok vezettek a hadsereg teljes felbomlásához 1918 őszén, és lehetséges lett volna-e fegyverrel megakadályozni a történelmi Magyarország egy részének vagy akár egészének elvesztését.
A magyar közvélemény ebben a kérdésben már az 1920-as években két táborra szakadt. A Horthy-korszak ellenforradalmi történetírása egyértelműen a Károlyi-kormány elhibázott politikájának számlájára írta a haderő szétesését, míg az oktobrista emigráció politikusai a háború természetes következményeként írták le az eseményeket. A katonai összeomlást részletesen feldolgozó modern összefoglalás mindmáig nem készült.
A szakemberek számos új szempontot igyekeznek érvényesíteni kutatásaikban, így például bemutatni azokat a 19. századi tendenciákat, amelyek a szociáldemokrata párt erős antimilitarista politikájához vezettek. A korábbi vizsgálatok földrajzi kereteit meghaladva a projekt a magyar helyzetet más vesztes országokkal, elsősorban az eddig meglepően kevés figyelmet kapó Ausztriával hasonlítja össze. A kutatások túllépnek a "vörös" Budapest és a "nemzeti" vidék merev szembenállásán is.
A határok megszilárdulásával kapcsolatban a szakemberek foglalkoznak az új határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokkal és az 1918 és 1924 között létrejött, rövid életű közép- és kelet-európai államokkal.
Trianon földrajzának kutatása részben az új határok következtében kettészakított régiók, vonzáskörzetüktől elválasztott városok, szétzilált térbeli gazdasági kapcsolatok, megbomlott társadalmi hálózatok vizsgálatára irányul, részben pedig azokra a földrajzi elméletekre, amelyek az új határok jogtalanságát, illetve jogosságát igazolják. A kutatások célja, hogy a két világháború között széles körben ismert érveket kvantitatív alapokon nyugvó esettanulmányokkal tesztelje, elsősorban az osztrák-magyar és a csehszlovák-magyar határszakaszon. A magyar geográfusok által kidolgozott földrajzi érvrendszereket pedig megpróbálják ütköztetni néhány szomszédos ország geográfusainak érvelésével, arra is választ keresve, hogy miként járult hozzá ezekben az országokban a földrajz az átalakult nemzeti tér közgondolkodásba, nemzeti identitásba illesztéséhez, hogyan jöttek létre az újonnan megszerzett tájakon új identitások.
A kutatás kitér Trianon emlékezete - a történetírás, irodalom, emlékművek - és a magyar társadalom kapcsolatára.
Az első világháborút magyar vonatkozásban lezáró 1920-as trianoni békeszerződés következménye volt többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és Magyarország - Horvátország nélküli - területének 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságának 18,2 millióról 7,6 millióra csökkenése. Akkor mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került a trianoni határokon kívülre, idegen államok fennhatósága alá.
 
Polgár Info/MTI 
Dátum: 2017. February 08. Wednesday, 08:35 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Krónika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Krónika:
Az Árpádok elõdei Az Árpád-ház családfája A Turul nemzetség


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio