FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Madarakról Mindenkinek! II.
Természet
Csuszka, fakusz, nyaktekercs, harkályok és zöld és szürke küllő. Nem egy családba tartoznak rendszertanilag, de a hasonló élettér miatt közösen ismertetem. Viselkedésüket, mint más madarakét, a célszerűség, egyszerű báj jellemzi.


Első madarunk a csuszka rejtett életet élő madár, tavasszal hangja, ősszel pedig erős vonzalma az érett diószemekre, árulja el, hogy kertünkben él. A csuszka 14 cm, tömzsi, mozgékony, erős csőrű madár. Kérges fatörzseken és vastagabb ágakon keresi a táplálékát.
 
 
Fejtetője és hátoldala szürkéskék, testalja rozsdasárga. Fején oldalt, a szem vonalában fekete sáv húzódik végig. Rövid szökkenésekkel mesterien kúszik minden irányban, a fán többnyire fejjel lefelé kapaszkodik. A talált élelmet a fák repedéseibe szorítja, ott kopácsolja fel. Hangja fémesen cseng, „tvitt,tvitt,tvitt”, hívóhangja finom „szit-szit”. Éneke ismétlődő „ küj, küj” és trillázó, pergő strófa. Parkok, nagyobb kertek gyakori és állandó lakója. Faodúban fészkel, érdekesség, hogy a tágabb szájú odú nyílását, sárral szűkíti be. Nálam a kertben nyáron szinte láthatatlan, ősszel az erkélyen száradó dió feltörésével hívja magára a figyelmet. Nem hazudtolja meg szokásait, ha már necc zsákban a dió, fejjel lefele kopácsolja.

A fakusz, kis termetű, rendkívül mozgékony madarak. Karcsú csőrük ívelt, a fatörzseken csavart vonalban kúsznak felfelé. A fák repedésiben fészkelnek. A rövidkarmú fakusz oldala barnás, farka rozsdás árnyalatú. Rövid szemöldöksávja halvány, testalja világosabb, hangja dallamos éneke halk. Hívóhangja éles „szrii”.
 
 
Magyarországon gyakori fészkelő a közép- hegységekben, dombokon és fás sík területeken, míg rokona, az erdei fakusz, a magasabb hegységek szórványos lakója. A két fajt a szabadban inkább csak hangjáról különböztethetők meg. Télen gyakran társul vegyes cinegecsapatokhoz.

A nyaktekercs a harkályok rokona, de viselkedése és külseje inkább az énekesmadarakéra emlékeztet. Tollazata finom mintázata távolabbról egyszínű szürkésbarnának hat. Hátoldala és hosszú kerek végű farka szürke, barna és sárgás foltok és vonalak tarkítják.
Agyagsárga hasoldala szürkésbarna sávozású. Lába harkályszerű: két ujja előre-, kettő hátrairányul. Fejtollait felborzolva nyakát gyakran ide oda tekergeti. Ritkán kerül szemünk elé inkább éles vércseszerű „ki-ki-ki” kiáltása árulja el. Táplálékát gyakran a földön keresgélve ugrál, hangyatojásokat, rovarokat, hangyákat eszik. Ilyenkor segítségére van hosszú ragadós nyelve. A fákon keresztben ül, de törzsén harkály módra kapaszkodik. Röpte hullámvonalú. Fás, bokros területek, öreg gyümölcsösök lakója, aki odvas fák helyett szívesen elfogadja a mesterséges fészekodúkat, de szükségből kőfalak nyílásában is fészkel. Vonuló, MO. IV.-IX. hónapokban

Egyik kedvencem a zöld küllő! Állandó faj. Rámenős, vigyázó madár, aki hangos nemtetszéssel jelzi, hogy észrevett és a „pokolba” kíván. Nagy termetű harkály, 32 cm, háta olajzöld, has oldala zöldesszürke. A hát alsó fele és a farkcsík olajzöld. Sapkája kárminpiros, fejoldala és barkója fekete. Gyakran látható a földön ugrálva, keresi főleg hangyákból álló táplálékát. Röpte surrogó, erősen hullámvonalúan röpülő. Hangja hangosan csengő „klü,klü,klü”. Magyarországon gyakori, és könnyen összetéveszthető a szórványosan költő szürke (hamvas) küllővel. A különbségeket csak gyakorlott szem veszi észre.
 
 

A négy közönséges harkályt, a kis 14 cm, a közép 22 cm, a balkáni 23 cm és a nagy 23 cm fakopáncsot részletesen nem ismertetem, nagyságukon és tollazatuk színezetében van eltérés, mint a fehérhátú 25 cm fakopáncsnak is, aki ritkán dobol és az öreg fenyvesek és lomberdők ritka lakója. De leírom főbb jellegzetességüket, a dobolást, ami a párkeresés és a „revir”(terület, territórium) kijelölésre szolgál .
Sokkal gyorsabb, mint az élelemszerző kopácsolás, annyira összefolyik, annyira gyors, hogy folyamatos eltérő rezgésként, hosszan elnyújtva hallatszik. Egyfajta pergő dobszóló! A harkályfélék csőre erős, véső alakú. Lábuk erőteljes, rendszerint két ujjuk előre, két ujjuk hátranyúlik. Nyelvük rendkívül hosszú. A fák törzsén kúszva vagy kopácsolás közben rövid, merev farkukra támaszkodnak. Röptük erőteljes, de hullámos vonalú. Fatörzsekben vájt odvakban fészkelnek. Állandók.

Végül a fekete harkály! A 46 cm hosszú madár, majdnem varjú nagyságú, a legnagyobb európai harkály. Tollazata egyszerű fekete, a hím fején üstökben végződő tűzpiros sapka van. Csőre fehéres, szeme halványsárga. Hangja gyorsan ismételt „krü-krü-krü-krü”. Állománya az elmúlt években egyre nő, különösen a bükkösökben és vegyes ártéri erdőkben, főleg a keleti és az északi országrészben. Fészekodúját magas és öreg fák odvába vájja. Állandó.
 


Csukás István: Harkály

Erdőn fa van, temérdek,
és minden fán van kéreg,
kéregben sok a féreg,
egymástól nem is férnek.
Jön a harkály, kipi-kopp,
kirántja a kukacot,
hosszú csőrrel kopácsol,
bogarat űz, nem ácsol.


Szepesi Attila: Villanások (Csuszka, részlet)


Csuszka csusszan feszegeti,
cserfa hosszán. nézegeti,
Ízes férget kóstolgatja,
rejt a kéreg. csipegeti.



Forrás: Petterson, Mounfort, Hollom : Európa madarai, Nálatok laknak–e állatok? 1986, A bohóc seregélyek 1985, (A természet ünnepei 1999)

Cságoly Péterfia Béla
 
Polgár Info 
 
Kapcsolódó cikkek:
 
Dátum: 2007. November 17. Saturday, 09:35 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Természet
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Természet:
Madarakról Mindenkinek! IV. - Héja, karvaly, ölyvek


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 2.72
Szavazat: 11


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio